Céljaink
A BME – küldetésnyilatkozatának megfelelően – el kívánja érni, hogy az oktatás eredményeként minden hallgató a tehetségének és szorgalmának megfelelő lehető legmagasabb képzettségi szintre jusson, ezért tehetséggondozásban és a kutatói utánpótlásban több területen aktív munkát végez.
Részt veszünk a társadalom ismereteinek szélesítésében, a környezettudatos gondolkodás fejlesztésében, a tudományos kutatás és a technológiai innováció eredményeinek közérthető megjelenítésében, a társadalom szélesebb rétegeit érintő problémák objektív és hiteles bemutatásában.
Fontosnak tartjuk a továbbtanulásra készülő középiskolás diákok felkészülésének és orientálásának segítését. Ezért szoros szakmai kapcsolatokra törekszünk a középiskolákkal, szerepet vállalunk a természettudományos tananyagok véleményezésében, szakmai versenyeket, táborokat szervezünk. Többféle módon megvalósul a tehetségek felkarolása, működnek érettségi/felvételi előkészítő tanfolyamok. A BME szakjaira általában országosan kiemelkedő pontszámmal kerülnek be a hallgatók, azonban nem mindegyikük felkészültsége megfelelő. Számukra az utóbbi időben kialakult a felzárkóztatás rendszere. Ezzel több potenciálisan kiváló hallgató tehetségének kibontakozását tesszük lehetővé. A kari szakkollégiumok és az őket összefogó MŰSZAK igényes hallgatói színvonalas szakmai programok szervezésével és közéleti aktivitásukkal tűnnek ki.
Egyetemünkön magas szinten folyik a kutatói/alkotói képességek általános fejlesztése. Segítjük az elsőéves hallgatók beilleszkedését, a hallgatói öntevékeny körök működését és a társadalmi-szociális kapcsolatok fejlesztését.
A kiemelkedően tehetséges hallgatók további fejlődésének biztosítását igen fontos feladatunknak tekintjük. A tanulmányaik kezdetétől külön is foglalkozunk velük, elsősorban a következő eszközök alkalmazásával: részükre emelt szintű tárgyakat kínálunk; segítjük őket, hogy minél hamarabb bekapcsolódhassanak a tudományos diákköri tevékenységbe; színvonalas szakmai/tanulmányi versenyeket szervezünk számukra; szakkollégiumok, hallgatói innovációs közösségek tevékenységét kezdeményezzük, illetve támogatjuk; a kiváló hallgatókat bevonjuk a tanszékek K+F+I tevékenységébe. A közvetlen oktató-hallgató szakmai kapcsolatot mindkét fél számára nagyon értékesnek tartjuk.
Tehetséges, a tanításhoz kedvet érző hallgatóinkat demonstrátorként is foglalkoztatjuk.
A doktori (PhD) képzés valamint az oktatói/kutatói karriermodell továbbfejlesztése ugyancsak lényeges feladat számunkra. Igyekszünk biztosítani annak feltételeit, hogy a tudományos munka iránt érdeklődő legjobb hallgatók egyetemen/kutatói pályán maradjanak.
A hallgatói és kutatói mobilitás fejlesztése a visszatérés kiemelt ösztönzésével ugyancsak megvalósul egyetemünkön.
A Műegyetemen jelenleg három tehetségpont is működik, melyekkel Tehetség Tanácsunk szoros kapcsolatot tart.
A jó gyakorlatok karonként külön munkacsoportokban folynak. Ezt az eltérő tudományterületek meg is kívánják, másrészt viszont lehetőséget látunk több területen az egységes megjelenésre, közös munkavégzésre. Ezen célunk megvalósítására is jött létre a BME Tehetségsegítő Tanácsa, mely a tehetséggondozást a tehetségek kibontakoztatásaként, fejlesztéseként értelmezi és ezt a tevékenységét potenciális hallgatóira és minden hallgatójára ki kívánja terjeszteni, különös figyelmet fordítva a kiemelkedő tehetségekre.
Ugyancsak a Tanács feladata a tehetséggondozás új formáinak kidolgozása, a pályázati tevékenység koordinálása. Feladatunknak érezzük a BME műszaki, gazdasági és természettudományos területektől eltérő területeken (művészetek, sport, …) tehetséges hallgatóinak segítését is.
Történetünk
Az az elkötelezett közösség, amelyből később a Tehetségsegítő Tanács nőtt ki, még 2010-es évek elején jött létre. Egy pályázat keretében néhány kolléga azon kezdett dolgozni, hogy a tehetséggondozással foglalkozó BME-s oktatók és kutatók megismerhessék egymás jó gyakorlatait. A BME sok eltérő tudományterületet művel, ezért a műegyetemi tehetséggondozásnak mindig is jellemzője volt, hogy gyakran karonként, egymástól elkülönülve zajlott. Ez sokszor teljesen indokolt is. Másrészt viszont sok szempontból hatékony lehet a koordináció, az értelmetlen párhuzamosságok feloldása, nem utolsó sorban pedig egymás sikeresnek bizonyult módszereinek megismerése. Ezt ismerte fel az akkori egyetemi vezetés, amikor 2014-ben úgy döntött, létrehozza a BME Tehetségsegítő Tanácsát azzal a céllal, hogy intézményi szinten összefogja a tehetségsegítő kezdeményezéseket. Rektori megbízottként Faigl Ferenc professzor vezette a szervezet létrehozását, majd sok éven át dolgozott velünk, első elnökünk pedig Pokol György professzor lett. Az ő irányításukkal aztán számos pályázaton vettünk részt, amelyek forrást biztosítottak a kiválósági programjainkra és a rendezvényeinkre. Az összegyetemi szervezet létrejötte szerencsésnek bizonyult a BME pályázati tevékenysége szempontjából is: a Tehetségsegítő Tanács az egész egyetem nevében tud fellépni, így képes biztosítani azt a kritikus tömeget, amelyet a külső támogatók gyakran elvárnak.
Forrás: bme.hu
Ha szeretné teljes egészében elolvasni az interjút Bagi Katalinnal, kattintson a lenti dobozra!
Szenvedélyünk a tehetséggondozás
– interjú Bagi Katalinnal